A Strukturális Alapok felhasználására Magyarország 2003-ban elkészítette az első Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT), amely az ország gazdasági és társadalmi helyzetének átfogó elemzése alapján meghatározta a Strukturális Alapokból a 2004-2006-os időszakban támogatandó célokat és prioritásokat. Az NFT átfogó célja az EU-átlaghoz viszonyított jövedelemkülönbség csökkentése volt. Ennek eléréséhez a stratégia a gazdaság versenyképességének javítását, a humán erőforrások jobb kihasználását, a környezet javítását és a kiegyensúlyozott regionális fejlődés elősegítését tűzte ki specifikus célként.
A Nemzeti Fejlesztési Terv értékelése alapján az Európai Bizottság elkészítette a Közösségi Támogatási Keretet (KTK), amely a 2004-2006-os tervidőszakban a Strukturális Alapok 1. Célkitűzésének körébe tartozó akciók stratégiáját és prioritásait tartalmazza.
Magyarország öt operatív programot dolgozott ki. Az operatív programok közül a Strukturális Alapok forrásaiból a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) részesedett a legnagyobb mértékben. A 2004-2006 közötti időszakra vonatkozóan a HEFOP teljes költségvetése összesen 750 millió euró volt. Ebből mintegy 562 millió euró közösségi támogatás, amelyet a hazai – elsősorban állami – források további 187 millió euróval egészítették ki.
A HEFOP elsődlegesen az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatásaira épült, amelyeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásai is kiegészítettek a humánerőforrás-fejlesztést elősegítő infrastrukturális beruházások támogatásával. Az ESZA mintegy 385 millió euróval, míg az Európai Regionális Fejlesztési Alap 177 millió euróval járult hozzá a megvalósításhoz.
A HEFOP 3 fő stratégiai célkitűzése
A HEFOP stratégiája három fő célkitűzésre épült. A program első célkitűzése a foglalkoztatás bővítése, a gazdasági növekedés fenntartása érdekében. Ez a munkaerő foglalkoztathatóságának javításával, valamint a munkanélküliek, az inaktívak, és különösen a nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítésével, magas színvonalú és hatékony foglalkoztatási szolgáltatások nyújtásával érhető el.
Ahhoz, hogy a tudás, a szakképzettség hiánya ne akadályozza a gazdasági fejlődést, versenyképes munkaerőre van szükség. A tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés az ismeretek, a készségek és alkalmazkodóképesség folyamatos fejlesztését igényli, amelyet az egész életen áttartó tanulás lehetőségei biztosíthatnak. Ehhez erősíteni kell az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatokat, és mindenki számára biztosítani kell a versenyképes tudás és készségek megszerzésének lehetőségét. A népesség rossz egészségi állapota jelentősen rontja a munkaerő foglalkoztathatóságát, magas inaktivitáshoz és a munkaerőpiacon töltött időszak megrövidüléséhez vezet. Ezért az egészségügyi okok miatt kieső produktív idő csökkentését célzó aktív intézkedések, köztük a munkából jelenleg kiszorultak rehabilitációja és átképzése jelentősen hozzá fog járulni a kibocsátás növekedéséhez.
A munkaerő-piaci részvétel elősegítése kulcsfontosságú eszköz a társadalmi kirekesztődés és a szegénység megelőzése szempontjából. A foglalkoztatás, az oktatás, a képzés és a szociális szolgáltatások eszközeivel egyenlő esélyt kell teremteni mindenki számára a munkaerőpiacra való belépéshez. A szociális szolgáltatások és az egészségügy területén mutatkozó regionális különbségeket csökkenteni kell annak érdekében, hogy a hátrányos helyzetűek – különösen a roma emberek – megfelelő minőségű és hatékony szolgáltatásokhoz jussanak.
Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
A program az alábbi prioritásokon keresztül valósult meg
1. Aktív munkaerő-piaci politikák támogatása: A prioritás az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) aktív munkaerő- piaci programjait támogatta, amelyek célja a munkanélküliek visszasegítése a munkaerőpiacra, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedésének segítése. A jobb minőségű és hatékonyabb szolgáltatások biztosítása érdekében a szolgáltatások, köztük az állásközvetítés és a tanácsadás rendszerének és informatikai hátterének fejlesztése volt szükséges. A prioritás támogatta a nők munkaerőpiacra való visszatérését, vállalkozóvá válását. Elősegítette továbbá a munka és a családi élet összeegyeztetését, a gyermekek és más hozzátartozók nappali gondozását, ellátását biztosító szolgáltatások fejlesztésével.
2. A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem a munkaerőpiacra való belépés segítésével: A prioritás azokat a kezdeményezéseket támogatta, amelyek célja az volt, hogy javítsák a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatási lehetőségeit és a munkaerőpiacra való belépését. E célcsoportok közé tartoznak a többi között a romák, a tartósan munkanélküliek, a fogyatékos emberek, az iskolából lemorzsolódottak, az alacsony iskolázottságúak, a szenvedélybetegek, a hátrányos helyzetű térségekben élők. Mindez olyan átfogó megközelítést feltételez, amely az oktatás és képzés, a foglalkoztatás és a szociális szolgáltatások eszközeire egyaránt épít. Az intézkedések végrehajtása során kiemelt figyelmet fordítottak a romák foglalkoztathatóságának javítására, akik a munkaerőpiacra való belépés tekintetében különösen hátrányos helyzetben vannak.
3. Az egész életen áttartó tanulás és az alkalmazkodóképesség előmozdítása: A prioritás az oktatás több különböző szintjét – így az iskola előtti, az alapfokú és a középfokú oktatást, a szakképzést, a felsőfokú szakképzést, a felsőoktatásra és a felnőttképzést – érintő fejlesztéseket támogatta. Az alábbi tevékenységek voltak finanszírozhatók: az alapvető készségek és kompetenciák kifejlesztéséhez szükséges megfelelő módszertani és pedagógiai alapok meg- teremtése, a szakképzés rendszerének tökéletesítése annak érdekében, hogy jobban megfeleljen a gazdaság igényeinek, a tudásalapú társadalom és a változó gazdaság által támasztott követelmények felsőoktatásba történő beépítésének megkönnyítése, a felnőttképzés és ezen belül a munkahelyi képzés, valamint a vállalkozói készségfejlesztés előmozdítása.
4. Az oktatás, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátórendszer infrastruktúrájának fejlesztése: A prioritás az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával a humánerőforrás-fejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális beruházásokat finanszírozta. A intézkedések célja az volt, hogy megszüntessék azokat a regionális egyenlőtlenségeket, amelyek az oktatás, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás területén mutatkoznak, továbbá elősegíteni a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférést. Az ESZA által támogatott tevékenységekhez szükséges infrastruktúra fejlesztése jelentős mértékben hozzájárult a program céljainak eléréséhez.
HEFOP prioritások és intézkedések
