Projektösszefoglaló

A “FÉRFI MUNKA? NÕ AZ ESÉLY!” programban egy újszerű, női vállalkozói hálózatot hozunk létre a budapesti Havanna lakótelepen. Ennek keretében 19, a lakótelepen élő, alacsony képzettségű, tartós munkanélküli vagy inaktív nő részére biztosítunk szakképzést és vállalkozóvá válási lehetőséget olyan kékgalléros (fizikai) szakmák terén, amelyeket hagyományosan férfiak végeznek, és jelenleg hiányszakmaként jellemezhetőek a munkaerőpiacon. A szegregált foglalkozások ma még letéteményesei a meglévő társadalmi sztereotípiáknak, s ezen túlmenően meggátolják a nőket abban, hogy teljes mértékben részt vegyenek a gazdasági folyamatokban. Célcsoportunk tagjait olyan nők alkotják, akik megkopott és elavult szakmai tudásuk miatt nehezen tudnak visszailleszkedni a munkaerőpiacra, ugyanakkor műszaki érzékkel rendelkeznek, és kihívásként értékelik saját vállalkozás indítását az adott területen. A projekt hatása túlnő a célcsoport elérésén és modellt jelenthet más foglalkozási szegmensben is.

A projekt környezetének gazdasági-társadalmi jellemzői

A XVIII. kerületi Havanna lakótelep nemcsak Budapest, hanem az ország egyik legrosszabb imidzsű lakótelepe. A lakótelep lakóinak szociális krízisét erősíti az átlagosnál rosszabb foglalkoztatottsági és anyagi helyzetük. A lakótelepen a tartós munkanélküliek illetve inaktívak száma mintegy 20% nagyobb mind a budapesti, mind a kerületi mutatóknál. A területen élő inaktív nõk részben GYES/GYED/GYET-en vannak, részben pedig már a munkanélküli ellátási formák mindegyikéből kiszorultak, ápolási díjban részesülnek, segélyekből élnek. Meglepően magas a gyermeküket egyedül nevelők részaránya. A Havanna lakótelep az egyetemi és főiskolai végzettségűek aránya szintén elmarad mind a budapesti (19,1%), mind a kerületi (11,3%) mutatóktól.

A projekt előzménye

Modell programunk egy hazánkban újszerű, innovatív megoldást kíván nyújtani a nők munkaerőpiacra való re-integrációja területén más Európai Uniós tagországokban már megvalósult, hasonló típusú projektek tapasztalataira alapozva.

A térségre jellemző szükségletek

  • A térségben, csak úgy, mint az ország egészében, a munkaerőpiac horizontális szegregációja a jellemző.
  • A vállalkozások terén igen alacsony a női vállalkozók aránya.
  • A női vállalkozási hálózatok jórészt teljesen hiányoznak
  • A Havanna lakótelep társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott, és rendkívül magas női munkanélküliségi- és inaktivitási rátával küzd.
  • A területen a gyermekek napközbeni ellátásának rendszere nem épült ki, nehezítve a nők munkaerőpiaci részvételét.
  • Hiányoznak a családbarát munkaszervezési lehetőségek és a mainstreaming elve nem elterjedt.
  • Budapesten a szakképzett fizikai munkakörök terén jelentős hiányszakmák mutatkoznak, és különösen az ipari foglalkozásúakból és a javító-szerelőkből hiányzik az utánpótlás.

 

A projekt megvalósítása esetén várható eredmények

  • Projektünk által csökken a munkaerőpiac horizontális szegregációja.
  • A munkából való tartós kiesés hátrányainak leküzdési alternatívája – vállalkozóvá válás – elterjedtebbé válik, elősegítve a nők munkaerő-piaci re-integrációját.
  • A régió munkaügyi mutatói kedvezőbbek lesznek a vállalkozó nők számának növelésével, s ezáltal a gazdasági versenyképesség erősödik.
  • A Havanna lakótelepen csökken a magas női munkanélküliségi- és inaktivitási ráta.
  • Az aktívkorú népességen belül nő a szakmával, képesítéssel rendelkezők aránya.
  • A hátrányos helyzetű réteg sikeres képzésének, munkához juttatásának pozitív példája növelheti az azonos szociális helyzetű nők motivációját nontradicionális szakmákban való elhelyezkedésre.
  • Speciális női vállalkozói hálózat jön létre.
  • A területen a gyermekek napközbeni ellátása megteremtődik, javítva a nők munkaerő-piaci részvételét.
  • A mainstreaming elve elterjedtebbé válik.
  • A projekt eredményeként a hiányszakmákra történő képzés révén csökkenek a helyi munkaerőpiac strukturális feszültségei.

A projekt újszerűsége

  • Magyarországon eddig még nem indítottak olyan programot a horizontális munkaerőpiaci szegregáció terén, amely szakképzést és/vagy vállalkozóvá válási lehetőséget biztosított olyan fizikai szakmák terén, amelyeket hagyományosan férfiak végeznek.
  • Női vállalkozóvá való képzésünk nem a szokott diplomás réteget célozza meg, hanem viszonylag alacsony végzettségű nőket támogat vállalkozás indításában.
  • A program olyan speciális támogató szolgáltatást tartalmaz – női vállalkozói hálózat létrehozása és működtetése – mely hosszú távon biztosítja a projekt fenntarthatóságát.
    A női hálózat szolgáltatásainak piacra történő bevezetése társadalmi célú reklám formájában lesz lebonyolítva, területileg a Havanna lakótelepen élő nőkre koncentrálva. A kampány a lakótelepen elhelyezett city light plakátokra épül, amelyek a hálózat szolgáltatásaira hívják fel a figyelmet. A plakát egy nőt fog ábrázolni tipikus, férfiak által hordott szerelőruhában, amint a mosogató alatt vízvezetéket szerel “A konyhában a helye” szlogennel.
  • Projektünket egy dokumentumfilm kíséri végig és örökíti meg, így a problémák elemzése és a lehetséges megoldások feltárása mélyrehatóbban történhet meg.
  • Már a közbeszerzési eljárás során érvényesítjük az esélyegyenlőségi szempontokat: a kiírásban a feltételek között szerepeltetjük, hogy a szakképzések és a szakmai gyakorlatok oktatói részt vegyenek az általunk biztosított felkészítésen, mely a projektben résztvevő nők speciális szükségleteire koncentrál.
  • Érdekes megoldási alternatívát vet fel modell programunk a fizikai szakmunkásképzés utánpótlása terén.
  • Hiánypótló kiadványt hozunk létre a horizontális munkaerő-piaci szegregációt terén.
  • Modell programunk a szakpolitikákat a fentiek szerint eredeti módon tudja befolyásolni.

A projekt tágabb eredményei és hatásai

  • A női foglalkoztatottsági szint emelkedik, s ezáltal a gazdaság növekedik;
  • A térségben csökken a munkanélküliségi- és inaktivitási ráta.
  • A projekt megvalósításával és a nyilvánosság biztosítása által növekszik a térségben a női vállalkozók szakmai szolgáltatásainak igénybevétele.
  • A munkaerőpiac horizontális deszegregációja nő és ezáltal a nemek közötti esélyegyenlőtlenség csökken;
  • A hiányszakmákra történő képzés révén csökkenek a helyi munkaerőpiac strukturális feszültségei.
  • A nemek közötti esélyegyenlőség megvalósítását szem előtt tartó társadalmi gondolkodás elterjedtebbé válik;
  • A vállalkozásokon belül nő a női vállalkozások aránya;
  • A női és férfi pályaválasztással kapcsolatos sztereotípiák csökkennek, különös fontossággal bírva a pedagógusra és karrier tanácsadókra;
  • A fizikai szakmunkásképzés utánpótlása javul;
  • A döntéshozók a projekt eredményeit beépítik a szakpolitikákba;
  • A modell program adaptációja megtörténik más, szintén férfiak által dominált foglalkoztatási szektorokban.